2013. április 17., szerda

Apasági nyilatkozat

Na kérlek szépen, az úgy van, hogy ha nincs pénzed királylányos esküvőre, másmilyet meg nem akarsz, ráadásul olyan céda vagy, hogy házasságon kívül van pofád szülni, akkor szükség lesz a pasidtól apasági nyilatkozatra. De nem ám úgy, hogy mondjuk van egy netről letölthető formanyomtatvány, jön két tanú, aláírják ők meg a pasi, oszt szevasz. Nem is úgy, hogy a pasidnak, aki a homlokodat törölgeti szülés közben, megmondják, hogy "Nyilatkozzál, Fiam, hasonlít-e rád ez a gyerek annyira, hogy sajátodnak elismerd?", és akkor ő azt válaszolja, hogy "Persze, persze, írja a többihez." (Jó, tudom, ez a második módszer nem annyira járható út, hiszen nem minden apa lehet ott a gyermeke születésekor.)

Szóval nem, az apasági nyilatkozatot az önkormányzatnál kell tenni, kell hozzá jó sok szir-szar, ilyenek, hogy 
  • személyi igazolvány mindkettőtöktől;
  • lakcímkártya mindkettőtöktől;
  • igazolás az anya családi állapotáról (na mármost ez utóbbi például elvileg kell, gyakorlatilag meg nem, mert mit ad Isten, pont az ő nyilvántartásukban van benne, szóval tőlük kéne kérni, hogy aztán odaadhasd nekik);
  • kiskönyv, amiben minden benne van a vérnyomásodtól anyád betegségein át a szülés várható időpontjáig;
  • ééés a lényeg: igazolás az orvosodtól, amely tartalmazza
- a fogantatás vélelmezett dátumát ( = hogy szerinted mikor volt az, amikor védekezés nélkül szexeltetek - ehhez mégis mi közük van?)
- a szülés várható időpontját
- dátumot
- doki aláírását
- pecsétet.

Na itt buktuk be a dolgot. Miután tegnap voltam dokinál és szépen kicsengettem, amit ki kell, este néztem meg a listát, hogy mi mindent kell vinnünk az apaságihoz. Igazolást így persze nem kértem, de gondoltam, sebaj, megvan, amit januárban adtak a családi adókedvezmény igényléséhez, azon pont minden adat rajta van (kivéve, hogy ikrek, de azt meg igazolja a kiskönyv... meg a látványom). Ma reggel odaállítottunk hát az önkormányzathoz, én smink nélkül, előttem két lépéssel vonult dühödt oroszlánként Tetkós, akinek hiába könyörögtem, hogy lassítson, mert  minden csontom fáj, ami a hasamtól lejjebb helyezkedik el, azt mondta, ha még lassabban menne, akkor elesne. (Szerintem csak azért rohant, mert ő a világ legfontosabb embere. Nyugi, én sem gondoltam eddig, hogy az, de tényleg lehet benne valami, mert őrá bazmeg mindig szükség van a munkahelyén, 8-tól 5-ig folyamatosan, ha ebből egy percet is véletlenül a családjára - úgy értem, ránk - kell fordítania, akkor ölni tudna mérgében.)

Hamar sorra kerültünk, előpakoltam a szükséges iratokat, mondom, igazolást most nem kértem, mert nem tudtam, hogy kell, de itt van ez a januári, ezen minden ott van. És akkor, tádámm:

"Sajnos ezt nem tudom elfogadni, mert ezen a szülés várható dátumaként 2012.06.05. szerepel. Ezt elírták."

Na ne bassz. Ha 91/54-es vérnyomással is lehetne agyvérzést kapni, akkor kaptam volna (ja, vagy lehet?). Kicsit még próbálkoztam - bár azonnal tudtam, hogy itt már nem nyerhetek - ilyenekkel, hogy:

1. De hát ott az igazolás alján a 2013. januári dátum (gondolom, szegény asszisztensnek akkor még nem állt rá a keze a 2013-ra, azért írta el a szülés várható időpontját, nekem meg eszembe sem jutott ellenőrizni), nyilvánvaló, hogy csak elírás, különben is az adókedvezménynél simán elfogadták;
2. A kiskönyvben, ami szintén kellett, minden dátum helyes;
3. Nézzen a hasamra. (Ön szerint tavaly nyáron szültem, majd pár hét múlva újra teherbe estem, csak azóta már nem esik jól orvoshoz járni? - Jó, ezt nem mondtam.)

Tetkós közben elővette az egyik kezelőlapomat, a nő megnézte azt is.

"Nem, sajnos ez így akkor sem jó... ráadásul ikrek? Akkor két igazolás kell, mert külön lesznek anyakönyvezve, blablabla blablabla blablabla..."

Na itt durrant el az agyam, de azért Mona Lisa-mosollyal hallgattam. Merugye... OK, az még rendben is van, hogy őnekik mondjuk az elírástól függetlenül sem felel meg az igazolás, kell nekik egy olyan, ami nekik, csakis nekik szól. De hogy ikrek esetén kettő darab kell???

Menjünk akkor bele, na. Kettő. Értem én, hogy kettő gyereknek kettő apja is lehet. Ha biológiai csodaként - vagy inkább különlegességként - mondjuk három hónap eltéréssel fogantak volna, biztos lenne erről még egy 2618. papírom. De nem. Fogantatás vélt dátuma: mindkettőnél ugyanaz. Szülés várható dátuma: mindkettőnél ugyanaz. Jól van, kétpetéjűek... 

Bingó. Abban a pillanatban megértettem, teljesen természetes a kérésük. Ha szokásom lenne szvingerpartykon vagy különböző szexuális témájú bulikon múlatni az időt - és ők honnan is tudhatnák, hogy nem szokásom? -, akkor előfordulhatna, hogy az egy napon fogant gyerekek két apától származnak. (Merthogy ne feledjük, itt most még mindig az apaság kérdése körül forgolódunk elsősorban.)

Na mindegy, szépen mosolyogva megköszöntük a nagy semmit, szerintem lehet, hogy még hajlongtunk is, mint a japánok, aztán eltakarodtunk.

Az ügyintéző egyébként kedves volt - bár a hegyes műkörmöt viselő nőktől én nagyon félek, akármilyen csillivillit pakolnak rá még -, és végső soron érthető, hogy nem fogadta el azt a tetves igazolást, mert tényleg elírás volt benne. De annyira durva, hogy a bürokrácia ennyire kizárja az emberi tényezőt, érted, egyrészt, hogy kb. ezer helyen le van írva ugyanaz, és ebből egy helyen rosszul, na ilyenkor mi a retekért nem lehet lemásolni mondjuk még két papírt, ami alátámasztja a valóságot? (Mert gondolom, a kiskönyvet is azért kell vinni, hogy másolgassanak belőle maguknak, amit kell.) 

Másrészt meg, hogy kb. annyira rugalmasak, mint a gyémánt (milyen gyönyörű fogalmazás ez azért, nem?). Van közös lakcím, közös meglévő gyerek, ráadásul ott ül maga a PASI, az APA, aki azért jött, hogy írásba adja, igen, ő a tettes ezúttal is. Hát a nagy családvédelem jegyében nem kéne kapva kapni ezen? Mennyi gyerek van, akit a köcsög apja nem vesz a nevére... Ez meg itt hajlandó eljönni (kockáztatva, hogy a főnöke csúnyán néz majd rá, muhhahha), és akkor itt kekeckednek egy nyamvadt elíráson. 

Harmadrészt meg úgyis csak egy vérvizsgálattal lenne 100%-osan bizonyítva, hogy egy gyereknek az az apja, aki, akkor meg már nem mindegy, hogy vérvizsgálat híján miféle papírokat lobogtatsz?

Na egy szó, mint száz, bár tegnap megbeszéltük a dokival, hogy többet már nem kell mennem hozzá, csak két hét múlva az SZTK-ba, azért mehetek mégis, két fölösleges igazolásért. Persze várhatnék két hetet és elintézhetném nála az SZTK-ban, de amilyen lúzer vagyok, addigra tuti megszületnének a gyerekek, akiket így az én nevemre anyakönyveznének, és utána futhatnánk a köröket, hogy megkapják Tetkós nevét mégis. (Édesapámnak talán az az egyetlen, egyértelműen jó húzása volt az életben, hogy csak lányai születtek, így legalább a mi családunk nem viszi tovább ezt a rendkívül ronda vezetéknevet, szóval nehogy már egy ilyen baleset folytán mi mégis...)

Mindegy, olyan ideges lettem a dologtól, hogy azóta folyamatosan fáj a hasam. (Most az jutott eszembe, hogy ha ma megszületnének, egyszerűen azt mondanám, hogy nem vagyok hajlandó a nevemre venni őket, viszont itt van Tetkós, aki igen, de erre a gondolatra a kisfiam akkorát rúgott belém, hogy inkább elvetettem az ötletet.)

Szóval ez is szívatósan megy nekünk, mint a dolgok 90%-a, de nem baj, nagyobb lesz a sikerélmény, ha végre elintéztük.

UI: A doki azt mondta tegnap, három hét még kéne a gyerekeknek, de ő egy-két hétig még nem aggódik (nyilván ő nem kalkulált azzal, hogy közben teszek egy túrát a bürokrácia útvesztőjében). A gyerekek mellesleg fejenként 2300 g körüliek, méretben nagyjából egy héttel előzik meg a hasonló idős egyedüli gyerekeket (még mondja valaki, hogy az eper nem hizlal...) Felhívnám a figyelmet, hogy ez összesen 4 kiló 60 deka, szóval van mentségem a folyamatos rinyálásra, amit ettől függetlenül nyilván egyre nehezebben visel a környezetem. Viszont jó hír, hogy egyre nagyobb az esély a császárra, ami engem nagyon megnyugtat, már el is kezdtem gondolkodni, milyen tetoválást csináltatok majd a hegre. Király.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése