Holiday

Ma rájöttem, pontosabban inkább csak ma fogalmaztam meg magamnak, miért a Holiday a kedvenc karácsonyi filmem, meg egyébként is az egyik kedvenc filmem. Alapból szeretem az olyan sztorikat, amikor a tetű otthagyja/megcsalja a nőt, aki aztán főnixként emelkedik fel a történet végére, de a lényeg, hogy a tetű a végén még megy könyörögni, csakhogy akkorra már van más, úgyhogy a tetű elegánsan el lesz hajtva az anyjába úgy, hogy az a nőnek akkor már tényleg nem fáj. Istenem, ezt az érzést szeretném elcsípni az én életemben is egyszer... de ugorgyunk.

Szóval ott van Jude Law, aki amúgy nem is igazán tetszik nekem (bár ha ő várna este az ágyban, nem zavarnám át a nappaliba, mert hülye azért nem vagyok), szóval nem gondoltam, hogy ennyire hatással lesz rám, de a karaktere egyszerűen mesés, lássuk be. Most vonatkoztassunk el attól, hogy tehenet tart, mert nekem ez a vidéki romantika valahogy nincs már meg ott, hogy állatot tartunk (tehénszar, könyörgök, tehénszar! Mert a macskaszart még csak felkapja az ember az alomból egy alomlapáttal, na de a tehén... jaj, ne már), meg ugorjunk át azon is, hogy egyedül neveli a gyerekeit, ámbár ez kétségkívül szívet melengető és csodálatos  (és itt nem folytatom a mondatot inkább a saját gyerekes férfis tapasztalatom leírásával, mert nincs most szükségem beszólogatásra). Na de ilyet, hogy többet beszél, mint a nő? Ó, édes istenem... Most tényleg? És kínlódik és célozgat és sírdogál, hogy szeret? Ne már, ilyen csak a mesében van! Na EZ az, amiért imádom a sztorit. Mert annyira álomszerűen tökéletes. Mert OK, én belátom, van ilyen az életben is, legalábbis azt gondolom, a legtöbb nő életében van ilyen, hogy valaki folyton nyíg, hogy mennyire szereti őt, de az inkább Jack Black szokott lenni, mint Jude Law - mármint ami a pontszámát illeti a tízes skálán...

Szóval nézzétek ti is gyakran a Holidayt, és képzeljétek azt, hogy létezik a tökéletes férfi. Aki többet beszél, jobban szeret, többször mondja, jobban ragaszkodik, és mégsem idegesítő, mert közben annyira szép és intelligens és még mindenféle, ami most nem jut eszembe, pedig számít.

És akkor majd hátha az elmétekkel teremtetek egyet tényleg. Bár még agykontrollosként is azt kell mondjam, erre pillanatnyilag nemigen látok esélyt.