Feladtam a reményt, hogy 1-2 éven belül lesz lehetőségem tornázni (pláne rendszeresen), ezért most az ősrégi módszerhez folyamodtam: nem a munkahelyemnél szállok le a troliról, hanem egy megállóval korábban. (Így aztán akkor is elkések, amikor véletlenül nem kell Szotymit hajnalban húsz percig visszaaltatni.)
Ma is így tettem, és miközben siettem a munkahelyemre, feltettem magamnak a kérdést: mit mondanék, ha valaki (mondjuk egy kolléga, aki lát a troliról) rákérdezne, miért szállok le korábban. És ebben a pillanatban értünk egymás mellé a szembejövő bácsival, aki a szemembe nézett, és mosolyogva felkiáltott: "Mert gyalogolni jó!"
Akkor ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése