Az egyik legfurcsább dolog, amit mostanában hallottam, hogy egyik kedves ismerősöm allergiás arra a hangra, amikor a héjában sült krumpliról lehúzzák a héjat. Még abba is beleborzongott, hogy beszéltünk róla.

Azóta is röhögök ezen, szeretem az ilyen megmagyarázhatatlan dolgokat.

Apropó, neked van valami, ami hasonló hatást vált ki belőled?

Anya:
"Nagyon rendes gyerek, udvarias, kedves... Szeretem, mert velem is beszélget mindig, ma is. Aztán egyszer csak azt mondja: Na, cső!
Mondom (csodálkozva): Viszontlátásra!
Csak akkor láttam, hogy telefonál..."

Na ki vett boyfriend jeans-t a Glamour-napokon? Azt írták róla, hogy hosszú lábú nőknek áll csak jól, nos én vagyok az ellenpélda, mert nem hosszú a lábam (legalábbis a vastagságához képest :-D), mégis jól áll. Imádom! Sose gondoltam volna, hogy egy - első ránézésre - tramplikellékről ilyet fogok írni.

"világomban minden rendben van"

A konyhánkban ülök, előttem Nők Lapja, kezemben a délutáni FORRÓ kávém, Anya főz, a Nyúl játszótéren van Öcsémmel, a babák alszanak. Az ablakon besüt a nap, ettől még barátságosabb a konyha. Ma már voltunk kint (pipa), valójában jó szar az idő, nagyon fúj a szél, de legalább minden csodaszép, csupa virág a kert, a fák.

Idebent viszont meleg van, és ha megéhezem, nem babaordítás közepette összedobott pirítóst fogok enni. És még a hajam is meg van mosva.

Boldog vagyok - gondoltam, elmesélem, hogy ilyen is van.

Vicces az élet. Amikor tegnap este a Nyúl fürdött, én pedig a padlón ülve a Budakeszi Vadaspark állatairól olvastam neki, arra gondoltam, mennyire szeretem a rókát.

Aztán éjjel fél háromkor, amikor ugyanott térdeltem, arra gondoltam, hogy ki nem állhatom.

Háhá, Csirippel megyünk a shoppingünnepre!!! Vagy mondjuk inkább úgy: ha Isten is úgy akarja, akkor megyünk. Nehezített lesz a küldetés, mert úgy néz ki, a Nyulat is viszem (Csirip: "Ugyan már, vigyük mindhármat, két felnőtt már csak elbír három gyerekkel!"), de most úgy örülök!