Nagynénémnek is lett okostelefonja, gyorsan Viberje is, és tök aranyos, mert mindig ír. (OK, persze őt se az érdekli, én hogy vagyok, hanem, hogy a gyerekek, de most nem ez a lényeg, így is rendkívül fel tud villanyozni, amikor otthon küzdök egyedül, mint disznó a jégen, és valaki veszi a fáradságot, hogy írjon nekem.)
Nagyon bátran kísérletezget a felhasználható kis képekkel, de gyanítom, ebben az is szerepet játszik, hogy a látása nem tökéletes. Múltkor pl. egy síró kisfiút biggyesztett a hogylétünket firtató kérdés után. (Mellesleg ez is telitalálat volt.)
Épp mesélem Anyának, milyen sokszor beszélek Nagynénémmel, mennyire jó, hogy kinyílt neki is a világ (azelőtt csak személyesen beszéltünk, amikor hazajöttem), amikor bebaktat a konyhába Saab.
"Aha, nekem is gyakran ír. Tegnap munkában is kaptam tőle egy üzenetet. Azt írta: Helló, Édes, dolgozol? Meg küldött két szarkupacot."
(De szerintem ez annyira aranyos! És nagyon büszke vagyok rá, mert tök nyitott, meg érdeklődő és mindent meg akar tanulni, szóval így kell ezt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése