2015. szeptember 1., kedd

A bátor Nyúl ma megkapta azt az oltást, ami csak hatéveseknek dukál, és egy mukk nélkül tűrte. Pontosabban éppen számolt közben, mert a zseniális helyettesítő dokinéni megkérdezte tőle, meddig tud számolni, aztán rászólt, hogy akkor kezdje is. Kb. háromnál már túl is voltak a szúráson, ami a hős férfi szerint feleannyira se fájt, mint egy darázscsípés.

(Ma is és tegnap is nagyon durván vérzett az orra, de megpróbálok nem aggódni, hisz most is hőség volt.)

Valamint az történt még, hogy nagyjából betartotta a tegnap önként tett ígéretét, miszerint mától jól fog viselkedni.  Össze se tudom számolni, hányszor voltam rá büszke ma.

Ja, és nála is jól működik a telepátia: mondtam ma neki, hogy kirakózzunk, és közben arra az egy kirakóra gondoltam a kb. huszonötből, amivel szinte sose játszunk, mert egyikünk sem szereti. Kimentem a konyhába egy kávéért, és amikor visszamentem hozzá, némileg döbbenten láttam, hogy az ominózus kirakóval játszik.

Nagyon várja a holnapi napot, az utolsó oviév első napját. Remélem, boldog lesz.

3 megjegyzés:

  1. Milyen szép ez a nagyfiú :) És tényleg egy hős. Az orrvérzés miatt nem biztos, hogy kell aggódni. Nekem 8-10 éves korom környékén vérzett nagyon sokat és nagyon durván az orrom, volt, hogy egy éjszaka alatt kétszer kellett átöltözni és áthúzni az ágyat. Az orvos semmit sem talált, és aztán el is múlt ez a probléma nyomtalanul. Szóval könnyen lehet, hogy egyszerűen csak orrvérzős gyereked van, és majd kinövi :)

    VálaszTörlés
  2. Detto ugyanez mint Lucanal. Az idejet se tudom, mikor verzett utoljara.

    VálaszTörlés
  3. Köszönöm mindkettőtöknek! Nagyon remélem, hogy tényleg csak ez van, a mi dokink sem tulajdonított neki nagy jelentőséget, meg én is ilyen voltam, csak annyira ijesztő tud lenni!

    VálaszTörlés