Tegnap felhívott Bezocci, hogy csütörtök-pénteken szabadságon van, meglátogatna, most jön hazafelé Nyíregyházáról. Na mondom, jól van, úgy tettük le a telefont, hogy másnap 3 körül találkozunk. Legalábbis én azt hittem, hogy úgy. Mivel a babák csodával határos módon egyszerre elaludtak, nekiálltam mindenfélét csinálni (pl. blogot írni, muhhahha), de tényleg, mindent egyszerre, hogy nehogy másnap elcsússzak a dolgokkal, és legalább nagyjából rendben és tisztaságban tudjam fogadni. (Ezúttal nem sikáltam ki a kádat, ahogyan pedig minden vendég tiszteletére szoktam.)

Épp teregettem, és közben azon gondolkodtam, mennyire jól elvégeztem mindent, fél lakás kifertőtlenítve, babakaja megfőzve, már csak turmixolni kell; ruhák mindjárt kiteregetve; száraz ruhák leszedve, már csak összehajtogatni kell, szóval egyszerűen király vagyok, semmi kétség.

Ebben a percben felkelt a kis Varog, rohantam érte, hogy ne sírja fel a kis Kenyőt. Kettő perc múlva hívott Bezocci. Mondom, vagy elfelejtett valamit, vagy életveszélyben van és én voltam az utolsó a híváslistájában... Nos, nem. "Szia, itt állok az ajtó előtt." Vááá :D Amióta eloszlathatatlan a szemétdomb a lakásban, az ilyen meglepetéseken már rutinosan csak röhögök, úgyhogy gyorsan átcseréltem a lehányt blúzomat tisztára (fél siker, mert a lehányt nadrágomat elfelejtettem), és a kis Varoggal rohantunk ajtót nyitni.

Végül is nem volt gond, tökjót beszélgettünk, feltöltődött a lelkem, és Bezocci még meg is dicsért a rendért - ez abban a pár percben volt, amikor még nem tettem le játszani a kis Varogot, meg a kis Kenyőt a szőnyegre.

Tudom, tudom, "ahol kisgyerek van, ott nincs rend", meg "ahol nincs segítség, ott nehéz", de még mindig nehezemre esik elfogadni, hogy nem bírok egyszerre rendben látni mindent a lakásban, viszont már alakulok. Most azonban folytatom a konyhatakarítást. Meeert...

...megint egyszerre alszanak, bibibíííííííííííí!

(Ez biztos azért van, mert egy év után végre elkezdtem olvasni az egyik Rhonda Byrne könyvet. Jut eszembe: annyi szuper könyvet olvastam* mostanában, hogy el fogom kezdeni ajánlgatni nektek, kedveseim, mert egyszerűen másnak is járnak ezek a fantasztikus könyvélmények.)

*Szoptatás közben, vagy elalvás előtt.