Két ember beszélgetett, két olyan ember, akiket nagyon nagyra tartok. A nagyszerű író mesélt a leukémiás gyerekeknek írt könyvéről a gyönyörű tévésnek, aki leukémiában veszítette el a gyermekét. (És csak álltam a konyhában és nem mertem levegőt se venni.) Egy utalás se hangzott el, egy árulkodó tekintet sem volt... Mitől tudnak emberek ilyen csodálatosan erősek lenni?